Nyolcvanas éveket idéző szintetizátorhangzás és gitárszóló, Queenre hajazó énektéma: a Nem fogok megállni a Lóci játszik műfaji sokszínűségének újabb bizonyítéka.

„Ez egy igazi powerrockdal, és nem is akar ennél több lenni. Nincsenek benne nagy megfejtések, csak annyira megörültünk ennek a szintihangszínnek és az óriási gitárszóló lehetőségének, hogy ebből az örömből meg is született a dal” – fogalmazott Csorba Lóci. A Nem fogok megállni hangzása miatt is különleges színfoltja a zenekar eddigi palettájának, a frontember erről is mesélt: „Nagyjából 2010 óta jellemző a könnyűzenére, hogy akármit lehet: csinálj, amit csak szeretnél, nem kell magyarázni sem, ez szerintem nagyon jó. Mi is beszálltunk ebbe a műfai játékba, és ehhez a dalhoz most a nyolcvanas évekből merítettünk.”

A szöveg az éjszaka húzásáról szól, az olyan estékről, amikor az ember azt érzi, csak megy előre és nem állhat semmi az útjába. A dalt hallgatva azt érezhetjük, visszarepültünk a nyolcvanas évekbe, de közben nem hagytuk el a zenekar univerzumát: megjelennek a fúvósok, hogy a Nem fogok megállni mégis hamisítatlanul „Lóci játszikos” dal legyen.

„Az a típusú dal, ahol mindenki tudja, mit kell csinálni és egy próba alatt összeáll az egész. Nagyon szeretem az ilyeneket. A már említett szintitéma, a második, Queenre hajazó refrén és a gitárszóló mind hozzátesznek a hangulathoz” – mesélte Lóci. A Nem fogok megállni az első dal, amit a zenekar Weil Andris producerrel vett fel, és még idén követi szintén közös munkájuk, a Rámszoknál című duett. „Úgy tudnám elmondani, hogy beledugtuk a lábujjunkat a vízbe, hogy megnézzük, milyen, és nagyon úgy tűnik, hogy úszható” – fogalmazott a frontember.